Magamról

Hézl József vagyok. 2010-ben végeztem a Pannon Egyetem bölcsészettudományi karán magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, ezzel egy időben pedig a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola hittanár-nevelő szakán. Házas vagyok és van egy kisfiam.

Az egyetemen és az iskolában azt sulykolják a tanárokba, hogy mindig legyenek naprakészek, ne veszítsék el a fejüket, mindig tudják, mi a következő lépés, mondják meg a diákoknak, hogy mit csináljanak. Rájöttem, hogy ez nem csak abszurd, de lehetetlen elvárás is. A mai napig felteszem magamnak a kérdést, hogy ez meg ez jó lépés volt-e.

Osztályfőnöki munkám során pedig még azzal a nehézséggel is szembesültem, hogy milyen nehéz „beszélgetni” a diákokkal, és mindenki mással, aki valamiért gondban van. Igen, idézőjelbe teszem ezt a szót, mert itt most problémafeltárás és megoldáskeresés funkciójában használom.

Egy sereg vitám volt a kollégáimmal, mert másképp képzeltem el a tanítást és az osztályfőnökséget. Sok-sok évvel később jöttem rá, hogy túl nagy volt bennem a megfelelni akarás a diákjaim és a kollégáim felé.

Volt olyan, hogy a folyosón ülve zokogtam – igen, bevallom, zokogtam! –, hogy én nem akartam megbántani senkit.

Amikor beiratkoztam a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné és szervezetfejlesztés képzésére, akkor sok minden a helyére a került.

  1. Minden ember más, és ezért másként oldják meg a problémákat.
  2. Ha mindenkinek meg akarsz felelni, akkor abba bele fogsz halni.
  3. Olyan nincs, hogy senkit nem bántasz meg az életed során.
  4. Nincs tökéletes, csak „elég jó”.
  5. Ha nem vagy tisztában az érzéseiddel, sosem tudsz igazán a jelenben lenni.
  6. Az érzéseid jelzőbólyák és nem ellenségek. Köss velük békét!
  7. A pedagógusi és minden más – emberekkel foglalkozó – szakma nem maradhat önreflexió és önismereti munka nélkül.

A képzés során akkor volt először “AHA” élményem, amikor felfedeztem, én is meg tudom találni a választ az életem kérdéseire. Megtanultam, hogy minden ember cselekedetei mögött megvannak a motivációk. Így, ha megismerem azokat, lebonthatom az előítéleteket és a sztereotípiákat. Továbbá saját magam iránt is jóval nagyobb empátiát táplálok, ezáltal nő az önbecsülésem is.

Ezért szeretném, ha a mentálhigiénés segítő beszélgetések során más embereknek is volna ilyen “AHA” élménye, hogy legyen az életük teljesebb és boldogabb.

Minden embernek megvannak a maga lelki erőforrásai, amelyekből önbecsülést nyerhet, és amelyek segíthetnek a problémák megoldásában. Ezek a források kiapadhatatlanok, ha foglalkoznak velük.

Gyere velem, és induljunk el azon az úton, amelyen TE is megtalálhatod saját “AHA” élményed!